Merevszárnyú drón és kiértékelő szoftver fejlesztésének céljával indított projektet a Soproni Egyetem. A röviden csak BorderEye nevet viselő innováció környezetértékelésre és határmegfigyelésre is alkalmas. A Soproni Egyetemen jártunk, ahol Czimber Kornél kutatási és külügyi dékánhelyettes, egyetemi docens számolt be lapunknak a folyamat állásáról.
„Magyarországon az első légi lézeres letapogatás, sőt a második is a tanszékünk által kivitelezett projekt volt. A fejlesztés több mindenről szól, mi alapvetően a szoftverben vagyunk jók” – vágott rögtön a közepébe Czimber Kornél. Utazzunk vissza az időben: 2014 környékén, amikor egyre népszerűbbé váltak a drónok, a Soproni Egyetem komolyabb energiát fektetett a területbe, vásároltak és építettek is drónt.
Czimber Kornél 2025. július 8-án Fotó: Tövissi Bence / Index
„Fontos elem a képi differencia. Ez megmutatja, hogy mi változott az eltérő időpontú repülések között. A másik, hogy pontfelhő differenciát állítunk elő, a pontfelhők lézeres letapogatás útján jönnek létre. Sok olyan algoritmusunk van, amely képes ezeket a pontfelhőket vizsgálni, és a benne lévő tereptárgyakat, élőlényeket azonosítani” – foglalta össze Czimber Kornél a technológia működését.
A projektben külső segítséget is igénybe vesznek, olyan magyarországi cégeket vontak be, amelyek szenzorokat illesztenek a drónra, és olyan irányba fejlesztik, hogy az megfeleljen a céljaiknak. Az egyetem innovációként a pontfelhő-technológia fejlesztését, valamint a feldolgozó algoritmusokat és eljárásokat adja hozzá.
Egy pontfelhőben több száz millió pont van, amelyből információkat nyernek ki. Az adatszerkezet 3D-s, térben is forgatható, ahogy azt Czimber Kornél egy laptopon prezentálta stábunknak. Az adatszerkezet az erdők számos tulajdonságát képes megmutatni: a fák állapotát, a pozíciójukat, a törzsátmérőjüket, a magasságukat, az oldalágakat, a viharkárokat, optikai szenzorokkal kiegészítve a lombelszíneződéseket, az aszály hatásait, sőt még a fatérfogatot és a szénkészletet is. Utóbbi a klímaváltozás miatt rendkívül fontos adat, az egyik legjobb szénmegkötési forma az erdőtelepítés. Az erdőterületek megfigyelése az illetéktelen fakitermelés azonosításában, valamint a vadállomány számon tartásában is segíthet. Ezzel a technológiával pontosabbá tehetők az erdőtérképek, valamint a vízvisszatartáshoz szükséges felmérésekben is bevethető a módszer.
Egy fej gyorsan pörgeti a lézersugarat, pásztázó mozgást végez, valamint képes a kibocsátott lézersugár és a visszavert lézersugár közötti időt mérni, ezáltal térbeli pontokat előállítani. Egy komoly lézerszkenner másodpercenként akár egymillió mérést is tud végezni. Nevezhetjük automatizált légi geodéziának. Egy ügyes geodéta egy nap alatt megmér ezer pontot, egy lézerszkenner másodpercenként ennek a sokszorosára képes
– érvelt a technológia mellett a projekt szakmai vezetője.
Galéria: Bemutatják nekünk a Soproni Egyetemen kifejlesztett drónt Fotó: Tövissi Bence / Index
A szoftveres feldolgozó, elemző eredményekről publikációkat is közzétesznek. Bár a nagy adatmennyiség miatt a drón nem képes a levegőből továbbítani a felméréseket és a képeket, a földön már automatizált módon működik a pontfelhők és a differenciák feldolgozása az egyetem szoftvereivel.
Ami pedig a határvédelmet illeti: a pontfelhőben kirajzolódnak a területen tartózkodó emberek, autók, akár egy sűrű lombkorona alatt is. A technológia képes a kerítések és alagutak felismerésére is. Czimber Kornél elárulta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság szakértőként partner részt vesz a projektben. A fejlesztés ezen része kifejezetten az erdős határterületek megfigyelésére fókuszál. A docens további alkalmazhatósági területként jelölte meg a domborzatmodell térképek létrehozását, amelyek az utak és vasutak építésénél hasznosak.
Merevszárnyú drónokat vetnének be
Czimber Kornél arra is kitért, hogy vannak drónok, amelyek régóta a birtokukban vannak, ezekkel szolgáltatásokat vállalnak.
A négyéves projekt felénél vagyunk. A már beszerzett drónokkal több felmérésünk volt erdőgazdaságoknál és vadasparkokban. A végcél a merevszárnyú drónpár, amely üzemképes állapotban, szenzorokkal, nagy felbontású optikai kamerával, nagy teljesítményű lézerszkennerrel és hőkamerával van felszerelve. Szintén célunk, hogy minél több és minél pontosabb szoftvert fejlesszünk a drónokhoz a különböző szenzorok adatainak feldolgozására, és ezekkel a képességekkel számos szolgáltatási területen működjünk együtt a partnereinkkel
– sorolta az egyetemi docens.
Galéria: Bemutatják nekünk a Soproni Egyetemen kifejlesztett drónt Fotó: Tövissi Bence / Index
A projektben a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara mellett részt vesznek a gazdasági informatikusaik, akik a szoftverfejlesztésben aktívak, a Közgazdaságtudományi Kar a szolgáltatási modell kidolgozásával foglalkozik, a Pedagógiai Kar pedig azt vizsgálja, hogyan tudják népszerűsíteni a technológiát.
Czimber Kornél kérdésünkre arról is beszélt, hogy sokkal könnyebben kivitelezhető a kész drónok beszerzése, mint az önálló drónfejlesztés a nulláról. Eredetileg a drónépítés is a terveik között szerepelt, fel is vették a kapcsolatot a területen jártas cégekkel, viszont a folyamat lassan haladt (főleg az EU-s jogszabályi változás miatt), ezért kereskedelmi forgalomban is elérhető drónokkal kötik össze a fejlesztéseiket.
Czimber Kornél 2025. július 8-án Fotó: Tövissi Bence / Index
Sopronban drónbemutatót is kaptunk Király Gézától, az egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi docensétől, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet igazgatójától. DJI drónokat láthattunk mozgás közben, ezekkel tesztelik az egyetemen fejlesztett technológiát és módszertant. Király Géza azzal érvelt a merevszárnyú drónok mellett, hogy azok akár két órát is kibírnak egy töltéssel a levegőben, míg a mostani eszközeik a szenzorokkal felszerelve csak 30-45 percet. Ráadásul a merevszárnyúaknál a drón testébe épített kameráknál, szenzoroknál kisebb a rezgés.
(Borítókép: Czimber Kornél 2025. július 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
A cikk forrása: https://index.hu/belfold/2025/08/13/dron-soproni-egyetem-czimber-kornel-erdogazdalkodas-hatarvedelem-border-eye/
